Miért van az ,hogy ha lassan sétálok néha már szinte teljesen más helyre képzelem magam,miért van az,hogy mikor rosszat álmodok néha rúgok eggyet,és az miért van ,hogy egyik percről a másikra megváltoztatom az akaratom,miért van az,hogy mikor csokit eszem úgy érzem a menyországban járok,miért van az,hogy ha egy filmet nézek teljesen más történetet irok a fejemben mint ami a filmen van,miért van az ,hogy néha amikor félek a sötétben csak úgy tudom meggyőzni magam,hogy nem lessz semmi baj,hogy azt képzelem valaki más vagyok,vagy csak azt,hogy bátor? Remélem egyszer majd megkapom ezekre a kérdésekre a választ, és akkor ujra rendesen tudok sétálni,nem rugdalózom többé álmomban,határozott leszek,nem csak a csoki lessz az egyetlen élvezet az életben számomra,lessz véleményem a filmekről,bátor leszek! mindenki különleges a maga módján valahogy, mégis remélem nem csak én érzem magam néha irracionálisan furcsának. Igazából nem bánom,hogy ilyen vagyok,ilyen szeleburdi,figyelmetlen,elkondolkodó mert ha jobban meggondolom ez vagyok én,és ha tetszik ha nem ennyi év után már sajnos úgy látom ilyen is maradok Ha majd egyszer magkapom ezekre a kérdésekre a választ akkor már nem fog érdekelni igazán ez az egész.
Skins
2010.02.15. 10:39Ez a világ legjobb sorozata,nincs is ehhez mit hozzáfűzni jó és kész kár lenne továáb ragozni. Ezt nézni kell!
"Ha arra kell a munka, hogy legyen egy életed, akkor vagy egy új munka kell, vagy egy új élet."
Grace klinika c. film
Talán szeretünk szenvedni , talán belénk van programozva.
Mert e nélkül nem is tudom…talán nem éreznénk, hogy vagyunk.
Hogy is mondják? Miért csapkodom magam ostorral? Mert annyira eszméletlenül jó amikor abbahagyom…
Grace klinika c. film
“Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel. Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel. Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki. Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni. Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével. Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné. Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak. Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.” (Paulo Coelho: A fény harcosa)
Vicces dolog az empátia,amikor tudod valakiről hogy kedveled de nem tudod miért! Érthetetlen mégis ésszerű. Egyszeerű és komplikált! kiismerhetetlen de közeli! ritkán előforduló dolog a világban,csak egy érzés ami késztett rá hogy megismerj valakit. Nem szeretett,nem törődés,nem kivételezés csak megértés semmi különleges de mégis nagyon ritka! Szóval vicces!!! És csak a vicces dolgok számitanak igazán az életben!!! 
